Egyházi féreg


Balogh-Gergely, História könyvtár. Kronológiák, adattárak, 1.

Beke szerk. Beránné-Hollós szerk. Dokumentumok a horthysta titkosrendőrség működéséből Csizmadia, Csintalan, Eger, Egri népkönyvtár. Új sorozat Csonka, Gallay, Nyíregyháza, é. Gergely, In: Gergely Jenő: A püspöki kar tanácskozásai. A magyar katolikus püspökök konferenciáinak jegyzőkönyveiből, Prohászkától Lékaiig.

Balázs gazda - Nyüvek, légy lárvák eltávolítása (Maggots removal)

Pallasz Athéné könyvek Gyarmathy szerk. Források és dokumentumok. Nyíregyháza, Egyházi féreg, Illyés, Egyházi féreg, Juhász, Kardos, Kardos-Szigeti, A magyarországi nazarénusok. Karner, Debrecen, Theológiai tanulmányok, Lackó, In: Csendőrségi Lapok, Lányi, Különnyomat a Valóság I-II. Mátyás szerk.

Sárospatak, Mészáros, Nagy, In: Ránki György főszerk. Nyisztor, Keresztény kis könyvtár Orosz, In: Dienes Dénes szerk. Vármegyei szociográfiák IV. Püspökkari körlevél, In: Pécsi Katolikus Tudósító, Ravasz, Révész, Káté a református egyházba belépni óhajtók számára, valamint a gyülekezeti hitvédelem céljaira.

Barabás János és neje emlékére. In: Emléklapok az iki szabadságharc századik évfordulójának és az ban kezdődött baptista misszió-mozgalom emlékére.

egyházi féreg gyógyszer férgek fórum

Jubileumi füzetek 1. Somogyi, Megjegyzések "A szekták és az ellenük való védekezés módjai" című füzet tartalmához. A vallási élettel kapcsolatos törvények és rendeletek rövid összefoglalása, különös egyházi féreg a baptista vallásfelekezetre. Szebeni, In: Somogyi Barnabás szerk.

milyen férgek vannak az emberek kromoszómáiban féregkészítmények 3 év alatti gyermekek számára

Somogyi Imre Emericus élete és munkája. Szentgyörgyi-Bacsó-Zöldy-Szabóky, Magyar törvények Szigeti, In: Lendvai L. Ferenc szerk.

Protestáns egyházi és iskolai lapok – 13. évfolyam – 1870.

További bibliográfiai hivatkozások a lábjegyzetekben. Bevezetés Hozzávetőlegesen a felvilágosodás korával vette kezdetét az a folyamat, amely a legtöbb európai és észak-amerikai országban módosította a vallási kisebbségekkel szembeni közfelfogást, a hatalmi gyakorlat és a történelmi keresztény egyházak álláspontja szintjén is.

férgek ellen egy tabletta

Ez a nagyon lassú folyamat eredményezte, hogy a XIX. Lehetőség szerint a továbbiakban is tartózkodni szeretnénk a meglehetősen pejoratív, negatív jelentésárnyalatot hordozó "szekta" szó egyházi féreg.

Dolgozatunkban nem ezeket a közösségeket kívántuk minősíteni, hanem annak a kornak a viszonyait megismertetni, amelyben éltek és tevékenykedtek, ezért többnyire egyházi féreg inkább értéksemleges "kisegyház" kifejezés használata tűnt célravezetőnek. Bár ez a terminus is inkább a társadalmi jelentőség szempontjából született, hiszen némely kisegyház - leginkább a baptisták - létszáma már a két világháború közötti időszakban megközelítette, helyi szinten esetleg felül is múlta egyes bevett vallások - pl.

Utóbbi kifejezés alkalmazása mellett szól továbbá, hogy - mint látható lesz - a húszas-harmincas években a "szekta" azonosult a társadalmi veszélyesség fogalmával, így eleve minősítést hordozott.

De akkor most egyházszakadás történt?

Mellesleg megjegyezzük, hogy észrevételünk szerint a köztudatban és a hazai vallási terminológiában egyaránt egyre inkább elterjed a "kisegyház" kifejezés a szóban forgó közösségek megjelölésére, egyre inkább háttérbe szorul a "kisegyház" szóban a statisztikai szemlélet. A reformációt követően a katolikus értelmezésben lényegében "szektásnak" tekintették a történelmi protestáns egyházakat is.

Hieronymus Bosch — A hét főbűn Nyolcadikként gyakran nevezték meg egyházi féreg a hazugságot is, illetve a kevélységet korábban kettébontották gőgre önteltség, az öntudat túltengése és hiúságra. Ezek a bűnök önmagukban nem olyan nagy egyházi féreg, de ha valaki ezeket a normákat nem veszi figyelembe, akkor magatartása már főbenjáró bűnöket eredményezhet. Ez a felsorolás is bibliai eredetű, ahogyan a Szentírás két következő részlete is igazolja: Mert belülről, az ember szívéből származik minden gonosz gondolat, erkölcstelenség, lopás, gyilkosság, házasságtörés, kapzsiság, rosszindulat, csalás, kicsapongás, irigység, káromlás, kevélység, léhaság. Ez a sok rossz mind belülről származik, és tisztátalanná teszi az embert.

Egyszerűen kettévált az "eretnek" és a "szekta" fogalma, mert bár mindent megtettek a reformátusok és evangélikusok visszaszorítása érdekében, tudomásul vették, hogy a homogén katolikus egyházi féreg illúziója már nem egyházi féreg, ezzel szemben a többi vallásos csoportosulásról továbbra is úgy gondolkoztak, mint veszedelmes eretnekekről.

A "szektárius" kifejezés a korban még leggyakrabban a reformátusok és az evangélikusok általános gúnyneveként volt használatban, amely ellen egyébként főleg egyházi féreg türelmi rendeletet követően maguk is tiltakoztak. Átmeneti állapotnak lehetünk e téren is tanúi, mert jócskán vannak már olyan esetek is, amikor "szektásnak" nem általában a nem katolikus keresztényeket, hanem a egyházi féreg és evangélikustól is különböző hitéletet folytatókat nevezték.

A római Szent Péter-bazilika építésének adózási háttere

Szily János szombathelyi püspök ben panaszkodott feletteseinek egyházmegyéje egyházi féreg illetően és Rómából felszólították, hogy "törekedjék egész erejével az új szekták elfojtására", melyekkel szemben a magyarországi püspököknek azonnal a királyhoz kell fordulniuk.

A kisegyházak létrejötte által mindig is felvetődő, tiltásukra-engedélyezésükre, megítélésükre, egyáltalán tevékenységükre vonatkozó, szerteágazó problémarendszert nevezhetjük összefoglalóan szektakérdésnek, amellyel egyrészt valamennyi ország közéleti tényezőinek foglalkoznia kellett, másrészt a probléma kezelése - azáltal, hogy szoros kapcsolatban van a fentebb említett fórumokkal, szervekkel, továbbá az uralkodó ideológiákkal, az állam és egyház között megfigyelhető mindenkori viszonnyal - egyben sajátos szempontból jellemez egy adott rendszert, illetve országot.

A Horthy-korszak sajátos, érdekes csoportjait alkották ezek a kisegyházak - amelyek létszámukban és súlyukban kétségkívül kevésbé tűnnek jelentősnek a társadalom egyéb közösségeihez viszonyítva - mégis kevés, a témával foglalkozó művet ismerünk, azok egyházi féreg jobbára felekezettörténeti, illetve teológiai szempontok előtérbe helyezésével készültek.

Egyházi féreg a felkutatott dokumentumok szövegelemzését és egy-egy markáns idézet illusztratív szempontokat meghaladó közlését tartottuk leginkább célravezetőnek. Más szóval a problémát nem elsősorban a kisegyházak oldaláról az egyház- illetve felekezettörténet irányából igyekeztünk megközelíteni, hanem sokkal inkább a korszak általános története szempontjából.

Kapcsolódó cikkek:

Egyházi féreg történelmi keresztény egyházak hozzáállásának elemzésekor egyházi féreg a "szekták" teológiai felfogását illető kritikákra, dogmatikai vitákra, hanem sokkal inkább a kérdés közéleti megítélésére, az államhoz fűződő viszonyuk és a szektakérdés kapcsolataira koncentráltunk.

Természetesen nem állíthatjuk, hogy a periódus alapvető fontosságú vagy jelentőségű belpolitikai folyamatainak egyikével állunk szemben, mindazonáltal úgy érezzük, hogy a szektakérdésen keresztül is tanulságosan kitapinthatók a "nagypolitika" működésének csomópontjai, a hatalom ideológiájának struktúraváltásai és ezzel összefüggésben állam és egyház viszonyának kölcsönös elvei és gyakorlati megvalósulása.

Először is, ha ezen csoportok társadalomban elfoglalt típusát szeretnénk meghatározni, a csupán néhány évtizedes múltra visszatekintő vallási csoportok jogállástól függetlenül nem elsősorban a polgári szervezetekkel, egyesületekkel mutatnak párhuzamokat, hanem bizonyos értelemben joggal tekinthetők - az etnikaihoz hasonló - kisebbségeknek.

Egyházi féreg ugyan, hogy egyházi féreg közösség legfőbb szervező ereje az önként vállalt azonos vallási meggyőződés, míg a nemzeti kisebbségek esetén az oda tartozás általában eleve determinált.

Ugyanakkor a kisegyházak mindig is együtt éltek egy sajátjuknál jóval nagyobb, attól eltérő illetve kifejezetten ellentétes nézeteket képviselő vallási többséggel, életüket nem kis részben mindig is a többségi-kisebbségi helyzetből fakadó viszonyok határozták meg.

Évszázadok óta nem volt akkora balhé a kereszténységben, mint most az ortodoxoknál

A vallási kisebbségek, mint csoport-definíció mellett szól még, hogy az azonos meggyőződés tagjaik között egyházi féreg mindennél szorosabb esetenként kétségkívül fanatikus lelki kohéziót eredményezett, továbbá az adott történelmi-politikai viszonyok kiéleződésével ugyanúgy alkalmassá váltak a minden alapot nélkülöző előítéletképzésre, megbélyegzésre, mint egyes etnikai csoportok.

A kisegyházak megjelenése és terjedése először a XIX. Egyházi féreg, hogy az első világháború és a forradalmak idején, majd azokat követően többnyire a XX. Az említett nazarénusok és baptisták mellett nagyobb jelentőségre az adventisták, a metodisták, az Üdvhadsereg, a különböző pünkösdi csoportok és a Jehova Tanúi a korban inkább elterjedt kifejezéssel: Nemzetközi bibliatanulók, millenisták stb.