Férgek méretű emberi kromoszómák


Támogass te is!

Fodor András Olvasóim számára talán nem újság, hogy meghatározták az ember genetikai anyagában, DNS-ében az azt felépítő építőelemek nukleotidok 97 százalékának sorrendjét szaknyelven: szekvenciáját. E cikkemben egy évvel ezelőtti írásom A biológusok Apollo-programja folytatására vállalkozom.

Az emberi test bizonyos részei képesek regenerálódni, ilyenek például az izmaink és a májunk, de amit levágnak, az úgy is marad. Irigykedve nézhetjük a szalamandrákat, hiszen akár a leszakad végtagjaikból is újat tudnak növeszteni.

Általános genetika

Hogy jobban megértsék a tudósok ezt a különleges képességet, két faj genomját fejtették meg, a mexikóban honos axolotl Ambystoma mexicanumés a beszédes nevű halhatatlan féreg Schmidtea mediterranea dns-ét - írja a Cosmos magazin. A Max Planck intézet kutatónak vizsgálatából máris kiderült, férgek méretű emberi kromoszómák a gének esetében nem a méret számít.

Ascorida férgek minden ember rendelkezik parazitákkal

Az emberi genom 3 milliárd bázispárját tízszeresen lekörözi axolotl 32 milliárdja. A féregnek viszont csak millió jutott. Eddig azért nem foglalkoztak az axolotl genomjával, mert az állat dns-e tele van szeméttel, ismétlődő másolatokkal.

baromfi orsoféreg vastag helminták

Ilyen helyzetben, ennyi másolatnál az ismert szekvenálási eljárások megbuknak, úgyhogy új szoftvert kellett kifejleszteni, hogy sikerüljön megismerni a genom részleteit.

Bár az a rengeteg másolat semmit sem mond el az axolotl regenerációs képességeiről, a tudósoknak sikerült közelebb férkőzni az állat titkához. Azonosítottak öt gént, amelyen nincsenek meg a hüllőkben vagy az emlősökben, de aktívak a regenerálódó végtagban.

Az XX-X0 nem-meghatározás a nőstények két X kromoszómát XX hordoznak a hímek egy X kromoszómát X0-lal jelöljük, ahol 0 jelöli a másik ivari kromoszóma hiányát hordoznak Ivarsejt képződésekor a nőstényekben minden petesejtbe kerül egy X kromoszóma, a hímekben pedig a spermiumok egyik felébe kerül X, a másik felébe nem. Vagyis az férgek méretű emberi kromoszómák kromoszómák tekintetében a petesejtek egyfélék, a spermiumok kétfélék. Ennek megfelelően a nőstények a homogamétás egyforma gamétájúa hímek pedig a heterogamétás kétféle gamétájú nem. Az utódok nemét a hímivarsejt szabja meg. Ez a rendszer jellemző sok rovarfajra.

Ebből kettőt már ismertek, a maradék három funkcióját pedig még fel kell deríteni. Találtak más furcsaságokat is.

a diphyllobothriasis invazív stádiuma

A kétéltűekben két férgek méretű emberi kromoszómák rokon gén, a Pax3 és Pax7 segíti számos testszövet fejlődését - írja az Ars Technica. Az axolotl azonban a Pax3-at elvesztette, és a másik gén látja el az összes funkciót, amelyek normális esetben mindkét gént igényelnék.

  1. A tanulmányozott fajok közös sajátsága a komoly mérvű génvesztés és a genomredukció.
  2. Genom – Wikipédia
  3. Helminták gyermekek kezelése műtét nélkül
  4. Enterobiosis drogok mi
  5. Féreghajto nemetul

A halhatatlan féregben pedig olyan gént nem találnak, amely az emberek és egerek létéhez nélkülözhetetlen, és ezek közül néhány fontos feladatokat lát el, mint a dns-ben lévő hibák kijavítását, vagy a sejtosztódás során a kromoszómák elválasztódásának levezénylését. Egyelőre nincs kész válaszunk arra, hogy mi kell egy elvesztett végtag újranövesztéséhez. A Max Planck kutatócsoportjai, Elly Tanaka és Jochen Christian Rink vezetésével, annyit nyertek ezen, hogy végre képessé váltunk elképesztően hosszú genomok feldolgozására, szekvenálására, férgek méretű emberi kromoszómák a későbbiekben még jól jöhet.

Addig pedig bogarászhatják a tudósok az axolotl 32 milliárd bázispár-készletét, hátha a test helyreállításához is közelebb jutnak.