Milyen drogokat vesznek a férgekből. Bélféreg: okok, tünetek, kezelés


RÉSZ Drogmitológiák Az ember pontosan olyan mértékben alkalmas a szabadságra, amilyen mértékben képes saját vágyait erkölcsi láncokkal gúzsba kötni; amilyen mértékben igazságszeretete a paraziták kezelése a testben áll állati természetének; amilyen mértékben erkölcsi szilárdsága és józan értelme felette áll hiúságának és önhittségének; amilyen mértékben hajlik a bölcs és a jó tanácsokra, szemben a csirkefogók hízelgésével.

Társadalom nem létezhet, amíg az akarat és a vágy feletti ellenőrzés hatalma a helyére nem kerül, és minél kevesebb van ebből belül, annál többnek kell kívül kerülnie. A dolgok örökkévalóságában milyen drogokat vesznek a férgekből, hogy a zabolátlan emberi szellem soha nem lehet szabad.

Saját zabolátlansága béklyója kovácsa. Ermund Burke Köszönetnyilvánítás George testvérem iránt érzett hálám minden egyes újabb könyvvel csak nő.

Munkáimnak szentelt odaadó figyelme szinte leírhatatlan, így köszönetem kifejezésére is nehéz megfelelő szavakat találnom. Szeretném megköszönni Margot és Susan Marie lányaimnak, hogy múlhatatlan lelkesedéssel segítettek a forrásanyagok felkutatásában, hogy górcső alá vették nézeteimet, és friss gondolataikkal segítették munkámat. Szeretném megköszönni szerkesztőmnek, Bill Whiteheadnek, hogy lankadatlan figyelemmel támogatott munkáimban, különösen e könyv megírásában; munkatársamnak, Ronald Carinónak, hogy átolvasta milyen drogokat vesznek a férgekből egész kéziratot és tanácsokkal látott el; Helen Vermeychuknak, aki a görög forrásirodalom és terminológia tekintetében nyújtott felbecsülhetetlen segítséget; a New York Állami Egyetemi Könyvtár és az Upstate Medical Center dolgozóinak támogatását, mellyel biztosították számomra a szükséges forrásműveket; és végül, de nem utolsósorban szeretném köszönetemet kifejezni titkárnőmnek, Debbie Murphynek gondos és hatékony munkájáért.

Negyedszázaddal az eredeti megjelenése után egy lelkes kis fordítói csapat erőfeszítéseinek köszönhetően ez a könyv végre megjelenhetett anyanyelvemen is.

Előszó Valószínűleg létezik egy dolog, és talán csak egyetlen dolog, amelyben modern államaink vezetői egyetértenek; amelyben a katolikusok, a protestánsok, a zsidók, a mohamedánok és az ateisták egyetértenek; amelyben a demokraták, a republikánusok, a szocialisták, a kommunisták, a liberálisok és a konzervatívok egyetértenek; amelyben az orvosi és a tudományos tekintélyek széles e világban egyetértenek; amelyben a civilizált országokban élő egyének nagy többsége, véleményüket szavazataikkal és állásfoglalásukkal kifejezve, egyetért.

Az egyetértés szerint ezeknek az anyagoknak a használata jelenti a kábítószerrel való milyen drogokat vesznek a férgekből, a drogabúzust vagy a drogfüggőséget milyen drogokat vesznek a férgekből azt a betegséget, amelynek a szabályozása és felszámolása az orvosi szakma és az állam egyesített erőinek a kötelessége.

Mindazonáltal — emberenként, országonként, sőt évtizedenként — folyamatosan változik annak megítélése, hogy mely anyagok fogadhatók el, vagyis mely anyagok fogyasztása tekinthető népszerű időtöltésnek és mely anyagok elfogadhatatlanok, vagyis mely anyagok fogyasztása meríti ki a drogabúzus és a drogfüggőség fogalmát. Célom e könyvvel egyszerre egyszerű és nagyra törő. Először: szeretnék rámutatni napjaink azon jelenségeire, amelyek drogproblémáink alkotóelemei.

Rámutatok, hogy ezek a jelenségek valójában bizonyos anyagok szenvedélyes terjesztését és pánikszerű tiltását ölelik fel; bizonyos szerek szokásszerű használatát és rettegett elkerülését; és — még általánosabban — bizonyos fajta ceremoniális és áldozati viselkedésformák — nyelvi, törvényi, vallási és minden egyéb elképzelhető eszközzel történő — társadalmi és szimbolikus kontrollját.

Másodszor: szeretnék rámutatni arra a fogalmi körre és logikai osztályra, melybe ezek a jelenségek tartoznak. Harmadszor: szeretnék rámutatni annak a nézetnek a morális és törvényi implikációira, mely szerint bizonyos szerek fogyasztása vagy elkerülése nem az egészség és a betegség, hanem a jó és a rossz kérdéskörébe tartozik; hogy a kábítószerrel való visszaélés nem egy sajnálatos betegség, hanem egy kitagadott vallási szokás.

A szociolingvisztika, mint nyelvészeti diszciplína III. A társadalmi rétegzettség és a nyelvhasználati rétegződés IV.

Ennek megfelelően a drogproblémával kapcsolatos állásfoglalásunk megegyezik a vallási problémákkal kapcsolatos állásfoglalásunkkal; azaz: különböző mértékű toleranciával és intoleranciával viszonyulunk azokhoz, akiknek vallása akár teokratikus, akár terapikus értelemben különbözik a mienktől. Az elmúlt fél évszázadban az amerikaiak — a drogok és a doktorok, a betegségek és a gyógymódok zászlaja alatt — a valaha látott legkegyetlenebb háborút vívják.

Ha száz évvel ezelőtt az amerikai kormány megpróbálta volna előírni, hogy a polgárok mely anyagokat fogyaszthatnak és melyeket nem, akkor ezt az erőfeszítést abszurd, nevetséges és alkotmányellenes próbálkozásként utasítottuk volna vissza. Ha ötven évvel ezelőtt az amerikai kormány megpróbálta volna előírni, hogy idegen országok földművesei mit termeljenek és mit ne, akkor ezt beavatkozásként és gyarmatosításként értékeltük volna.

Mégis, manapság az amerikai kormányzatban mélyen él az az elkötelezettség, hogy pontosan ilyen szabályokat írjon elő. Saját állampolgárainál büntetőjogi és egészségügyi törvényekkel, más államok polgárainál pedig gazdasági fenyegetésekkel és ígéretekkel igyekszik elérni az engedelmeskedést. A ma már dicstelennek tekintett faji, vallási és katonai erőszakot és gyarmatosítást sikeresen felváltottuk a számunkra üdvözítőnek tekintett orvosi és terápiás erőszakkal és gyarmatosítással.

Mivel ez utóbbiak látszólag a tudományra és pusztán az egészség biztosítására alapulnak, és mivel az ily eszközökkel megerőszakoltak és gyarmatosítottak épp oly lelkesen bálványozzák az orvosi és terápiás scientizmust, mint az erőszaktevők és gyarmatosítók, az áldozatok képtelenek megfogalmazni nézeteiket és jogaikat, és ennélfogva lerohanóikkal szembeni ellenállásuk meglehetősen erőtlen.

Talán ez az embernek ember általi diphyllobothriasis angolul — ez a szimbolikus kannibalizmus, amely azáltal ad értelmet az milyen drogokat vesznek a férgekből életnek, hogy a másiktól megvonja azt — az emberi élet szerves és ily módon elkerülhetetlen része.

120 nap alatt a bél körül

De az bizonyára senki számára sem elkerülhetetlen, hogy azzal a hittel áltassa magát, hogy a bűnbakok rituális üldözése — a keresztes hadjáratok, az inkvizíció, a végső megoldások vagy milyen drogokat vesznek a férgekből drogellenes háborúk során — valóban Istennek tetsző cselekedet vagy betegségmegelőzés lenne.

Thomas Szasz Ennek szükségszerű velejárója, hogy írásaim szembeszegülnek az adott témában meghatározó személyek véleményével. A drogokról, a drogfogyasztásról és a drogokkal kapcsolatos törvényekről folyó jelenlegi viták valójában kollektív milyen drogokat vesznek a férgekből, buzgó felejtésünknek, és végül, de nem utolsósorban embertársaink iránti embertelenségünk olthatatlan szenvedélyének állítanak emlékművet.

Bizonyos ételek és italok fogyasztásának vallási-ceremoniális tiltásától eltekintve az emberek az ősidőktől egészen a huszadik századig szabadon megválaszthatták, mit vesznek magukhoz. A koka, a kender marihuánaa varázsgombák, az ópiumpipacs természetes közegükben termő növények, és a belőlük készített termékeket ősidőktől fogva biztonságosan és jótékonyan használták fel: marihuánát és ópiumot fájdalomcsillapításra és nyugtatóként; kokát, hogy erőt merítsenek belőle, peyote-t, hogy természetfeletti milyen drogokat vesznek a férgekből tapasztaljanak meg.

Ezer éven keresztül az emberek maguk által és maguk számára szabadon használhatták ezeket az anyagokat, és ezzel az öngyógyítás éppoly elemi emberi joggá vált, mint a táplálkozás. A következő kérdést kell giardia cane alimentazione magunknak: miért csak és miért éppen a huszadik században milyen drogokat vesznek a férgekből ezeknek az ősi szereknek a használata különleges társadalmi és politikai kérdéssé, és különösképpen miért az Milyen drogokat vesznek a férgekből Államokban?

Ebben a könyvben többek között erre a kérdésre keresem a választ. A szavazócédula urnába ejtése, azaz a szavazás polgári szerepünk fontos, emblematikus aktusa. De az evés és az ivás még fontosabb aktusok. Ha a politikusválasztás vagy a táplálékválasztás szabadsága között kellene választanunk, csak nagyon kevés ember — ha lenne egyáltalán ilyen — választaná a szavazás szabadságát. És valóban, miért is lenne valaki annyira kötözni való bolond, hogy a táplálék megválasztására vonatkozó természetes, vele született jogát eladja egy politikai jelölt megszavazásának egy tál lencséjéért?

Mégis, ma az amerikaiak többsége éppen ezt teszi: haszontalan szavazati jogokra cserélik fel fontos, személyes jogaikat. És, hasonlóan más a pinworms esetében ellenőrizve, az diphyllobothriasis kockázati tényezők és más országok lakói is buzgón követik példájukat.

特別セーフ 【希少!!】【送料無料】【中古】○PT950 ダイヤモンドリング 指輪 D0.240 プラチナ おしゃれ レディース 女性 かわいい 可愛い オシャレ 価格見直し3005

Ennek az eredménye, hogy az emberek áldott politikai jognak látják az önkormányzás fikcióját, és átkozott orvosi nyavalyának az öngyógyítás valóságát. Ennek az eredménye, hogy az emberek hozzászoktak, hogy olyan társadalmakban éljenek, ahol nyughatatlan háború folyik a drogok ellen, és ennek az eredménye, hogy az emberek elfelejtették azokat a szavakat, melyekkel pontosan megfogalmazhatnák és értékelhetnék saját drogellenes politikájuk katasztrofális társadalmi következményeit.

Megbabonázottan az milyen drogokat vesznek a férgekből új, képzeletszülte betegségek halálos fenyegetésétől, mint például a kémiai dependencia, a szubsztanciaabúzus, nem látjuk a kollektív önvédelem nevében elkövetett totaliariánus-terápiás erőfeszítések politikai veszélyeit. A kábítószertiltás okozta károk elég nyilvánvalóak: a tiltás bűnt szül, és ennélfogva milyen drogokat vesznek a férgekből bűnözők kilépnek a légynek sem ártó honpolgárok köréből, akik infantilizálódnak és gyermeki módon függnek a hazug hatalmasságoktól.

Az általunk drogproblémának nevezett személyes magatartásformák és társadalmi tranzakciók bonyolult halmaza a szó szoros értelmében nem alkot olyan problémát, amely fogékony lenne valamilyen megoldásra. A matematikai problémáknak létezik megoldásuk.

Zacher Gábor káromkodik az M1-en (teljes beszélgetés)

A társadalmi problémáknak nem. Veszélyes tévedés olyan ellenségekként beállítani bizonyos anyagokat, amelyeket támadnunk kell, és amelyeket gyökerestül ki kell irtanunk, ahelyett, hogy elfogadnánk őket, mint potenciálisan hasznos és egyben potenciálisan káros milyen drogokat vesznek a férgekből, és megtanulnánk velük kompetens módon megbirkózni. Miért akarunk drogokat? Alapvetően ugyanazért, amiért egyéb dolgokat. Azért akarunk drogokat, hogy enyhítsük fájdalmainkat, gyógyítsuk betegségeinket, növeljük teljesítményünket, megváltoztassuk hangulatunkat, leküzdjük álmatlanságunkat, vagy egyszerűen csak azért, hogy jobban érezzük magunkat — vagyis éppen azért vágyuk drogokra, amiért vágyunk a biciklire, az autóra, a kamionra, a traktorra, a létrára, a láncfűrészre, a sílécre és a sárkányrepülésre: hogy termékenyebbé és kellemesebbé tegyük életünket.

Évente emberek tízezrei sérülnek vagy halnak meg az ilyen és ehhez hasonló dolgok használatával járó balesetek eredményeként. Miért nem beszélünk hát sílécabúzusról vagy éppen láncfűrészproblémáról?

milyen drogokat vesznek a férgekből gyógyszer férgek férgek számára

Azért, mert az ilyen dolgokat használó emberekről feltételezzük, hogy elsajátítják az említett tárgyak használatát és igyekeznek elkerülni azt, hogy önmaguknak vagy másoknak ártsanak velük. Ha bajba sodorják magukat, akkor feltételezzük, hogy véletlen baleset történt, és mindent megteszünk, hogy felgyógyuljanak sérüléseikből; ha figyelmetlenül kárt okoznak másoknak, akkor polgári és büntetőjogi szankciókkal sújtjuk őket. Röviden: megfelelő milyen drogokat vesznek a férgekből próbálunk alkalmazkodni azokhoz a problémákhoz, amelyeket környezetünknek ezek a potenciálisan veszélyes szerkentyűi idéznek elő.

Mindazonáltal: miután nemzedékek élték le életüket a veszélyes drogokkal szemben jóllehet illuzórikus védelmet nyújtó orvosi gyámság alatt, már nem tápláljuk önállóságunkat és önfegyelmünket, ami ahhoz szükséges, hogy kompetens felnőttekként éljük le életünket abban a világban, amelyet farmakológiai-technológiai korunk gyümölcsei lepnek el.

Lényegi állításom az, hogy az általunk drogproblémánk nevezett dolog olyan, egymással kölcsönös kapcsolatban álló jelenségek összetett halmaza, amelyek személyes kísértéseink, választásaink és felelősségeink termékei, amelyekhez törvények és társadalmi elvek sokasága társul, mely törvények és elvek abból erednek, hogy képtelenek vagyunk a drogokkal őszintén szembenézni.

Ha ez az alapállítás téves, akkor gyakorlatilag a könyv legtöbb kijelentése téves. De ha igaz, akkor szinte minden, amit az amerikai kormány, az amerikai törvényhozás, az amerikai orvoslás, az amerikai média, az amerikaiak többsége és a drogok elleni amerikai hadjáratba bekapcsolódó országok kormányai és lakói a kábítószerekkel kapcsolatban gondolnak és tesznek, kolosszális és költséges tévedés.

Ha egyszer a cenzorok által listára tett könyvek elolvasásának vágya nem gyógyítható antikönyvpirulával, akkor a heroin vagy milyen drogokat vesznek a férgekből egyéb kábítószerek iránti vágy sem gyógyítható ellendroggal például metadonnal vagy úgynevezett kezeléssel például bíróság által elrendelt kórházi kezeléssel, gyógyításnak álcázott erőszakkal.

Létrehozva: Márpedig a cérnagiliszta nem adja alább, egyedül az embert tekinti megfelelő lakóhelynek.

Végezetül, szeretném kifejezni elragadtatásomat, hogy egyik könyvem végre anyanyelvemen is megjelenhet és szeretném szívből jövő köszönetemet kifejezni Takács Juditnak és Chris Swartnak, hogy ezt áldozatos munkájukkal lehetővé tették. Ennek következtében a függőség vagy drogabúzus a mentális betegségekhez vagy a boszorkánysághoz, a kábítószer -függő személy férgek kezelése kerekférges gyermekekben a mentális beteghez illetve a boszorkányhoz hasonlatos annyiban, hogy mindezekkel az elnevezésekkel deviancia-kategóriákat, illetve az ezekbe a kategóriákba sorolt személyeket illetik.

Pontosabban úgy fogalmazhatnánk, hogy a függőség egy különleges mentális betegségnek tekinthető, mint ahogy a hisztéria, a depresszió és a skizofrénia is különleges mentális betegségek. Következésképpen a mentális betegségekkel és a pszichiátriaiparral kapcsolatos, máshol — különösen a The Myth of Mental Illness A mentális betegség mítosza és a Manufacture of Madness Az őrültség gyártása című műveimben — kifejtett észrevételeim és érveim, mutatis mutandis, alkalmazhatók a kábítószerfüggésre, a kábítószerfüggőkre és az úgynevezett szakértőkre is, akik megnyilatkozásaik szerint szüntelenül és önzetlenül a kábítószerfüggők érdekében munkálkodnak.

A boszorkány figurája kezdetben egy különösen viselkedő nőről mintázódott, az elmebetegé egy vérengző mániákusról, a drogosé pedig egy tébolyodott kábítószer-függőről; de amint ezek már nem csak pusztán valóságos, ám időközben roppant fontossá vált kategóriákként kezdtek viselkedni, gyorsan kitágultak azok a színterek, ahonnan ezek a devianciakategóriák feltöltődhettek. E csoportok tagjai szinte kínálják magukat a társadalmi és pszichiátriai megbélyegzésre ilyen anyagok a marihuána és az amfetaminok, és ilyen csoportok a nagyvárosi feketék és Puerto Ricó-iak, valamint a fiatalok csoportja.

Ahogy a keresztény Nyugat szembesült valamikor a boszorkányság problémájával, úgy szembesül ma a tudományos világ a drogproblémával.

Megtalálták a gránátalma varázserejének vélt kulcsát Tátrai Péter Most viszont megtalálták a gyümölcs varázserejének vélt kulcsát, és a kérdéses vegyület már klinikai kipróbálás alatt áll. A kutatóknak is komolyan kell venniük a gyümölcs fiatalító erejét Tényleg a gránátalma lenne az új szuperélelmiszer, amely megfékezi az öregedést? Bár effajta hírek régóta keringenek a bioételek piacán, a tudományos világ mindeddig kevés hitelt adott nekik, és ezen a helyzeten csak rontott a bioélelmiszer-gyártók marketingoffenzívája. Mostantól azonban a kutatóknak is komolyan kell venniük az egzotikus gyümölcs fiatalító erejét: az Amazentis nevű svájci élettudományi vállalkozás a magas presztízsű Nature Medicine folyóiratban publikált megfellebbezhetetlen bizonyítékokat a gránátalmában található egyik speciális vegyület hatékonyságáról.

A probléma, annak idején a boszorkányság kérdéskörénél éppúgy, mint ma a droghasználaténál, magából a problémaként való kezelésből ered. Ha a drogfüggőség azért tartozik a farmakológia témakörébe, mert a függőségnek a drogokhoz van köze, akkor a keresztelés tanulmányozásának a szervetlen kémia témakörébe kell tartoznia, hiszen ez a szertartás vízzel történik. A keresztelés persze egy szertartás, mégpedig egy általánosan elfogadott szertartás. Sokfajta droghasználat — például bizonyos öngyógyítási formák — szintén tekinthető szertartásnak, bár általánosan nem fogadják el mint szertartást.

Vagyis azt javaslom, hogy tegyünk határozottabban különbséget a drogok tanulmányozása és a droghasználatnak, illetve a droghasználattól milyen drogokat vesznek a férgekből tartózkodásnak a tanulmányozása között. A szerves kémia, a biokémia és a farmakológia mind a drogok kémiai tulajdonságaival és biológiai hatásaival foglalkozik. A ceremoniális kémia tárgykörébe viszont a droghasználatot és a droghasználattól való tartózkodást meghatározó személyes és kulturális tényezők tartoznak.

A szertartásos kémia tárgya tehát a droghasználat mágikus és rituális dimenziói — szemben az orvosi és technikai dimenziókkal —: vagyis a jóváhagyás és a rosszallás, a támogatás és a tiltás, a szimbolikus jelentőségű anyagok fogyasztása és az azoktól való tartózkodás, valamint a használatuk következményeire és ellenőrzésére vonatkozó magyarázatok és indokok.

A függőséget okozó szerek ugyanolyan kapcsolatban állnak a közönséges vagy a függőséget nem okozó szerekkel, mint a szenteltvíz a közönséges vagy a nem szentelt vízzel. Mégis jelenleg éppen ezt csináljuk. Az oktalanság, amibe belezuhantunk, valóban óriási mértékű: megfosztottuk trónjától az Istent és a gonoszt, és helyükre új isteneket és gonoszokat ültettünk.

Új isteneink és gonoszaink — a mi magunk teremtményei, mégis mind rejtélyes szörnyetegek — a drogok, melyeket imádunk és rettegünk.

Dávidként veszi fel a harcot az öregedés Góliátja ellen

Amikor az emberek ténylegesen már nem hisznek abban, hogy az emberi test Istené, arra a következtetésre jutnak, hogy szinte nincs olyan dolog, Jurassic férgek az orvosok ne tehetnének meg az emberi testtel kivéve talán a testnek a megsemmisítés bevallott szándékával való megsemmisítését.

A vallási fundamentalista tehát nem milyen drogokat vesznek a férgekből korlátozást istenimádatában, és egy olyan mindenható istenséget teremt, akinek alkotásaiba az embernek nem szabad belekontárkodnia. Az Isten által Isten képére teremtett emberi lény egy mérhetetlenül értékes remekmű, amit az Isteni Képtár látogatóinak tilos megérinteniük, és még inkább megváltoztatniuk.

A változtatás itt az elcsúfítás szinonimája. Hasonlóképpen az orvosi fundamentalista nem tűr korlátozást tudományimádatában, és egy olyan mindenható orvostudományt teremt, amely képes minden biológiai dolog, de különösképpen az ember vég nélküli tökélesítésére. A változtatás itt a tökéletesítés szinonimája. Nyilvánvaló, hogy — akár eltúlzott istenkoncepciója, akár eltúlzott egészségkoncepciója miatt — az ember végül saját önteltségének esik áldozatul.

Nekem úgy tűnik, hogy amire az emberiségnek jelenleg a legnagyobb szüksége van, az az önmérséklet és a mértékletesség gyakorlása minden fontos dologban; és mivel a vallás és az orvoslás az élet legfontosabb dolgai közé tartozik, szükségünk van az Istennel és az egészséggel kapcsolatos önmérsékletre és mértékletességre. Az Istennel kapcsolatos önmérséklet vallási toleranciát jelent — vagyis nem a hívő felügyeletét, hanem azokét, akik azt írnák elő, hogyan imádja a hívő az Istent.

Az Egyesült Államokban az Alkotmány első kiegészítése, más szabad világi társadalmakban pedig hasonló törvények és szokások biztosítják az állampolgár védelmét az ilyenfajta vallási zaklatástól. Hasonlóképpen, az egészséggel kapcsolatos önmérséklet orvosi toleranciát jelent — vagyis nem a droghasználó felügyeletét, hanem azokét, akik azt írnák elő, hogy a droghasználó hogyan használja a drogot.

De sem az Egyesült Államokban, sem más modern társadalmakban nem védik az állampolgárt az ilyenfajta orvosi zaklatástól. Rövidre fogva: el kell utasítanunk a mindenható istenség- és életegészség-képzeteket. Szimbolikusan úgy fogalmazhatunk, hogy az élet bíróságán nem lehet egyszerre pereskednünk és bíráskodnunk.

fereg vizben

Meg kell tehát tanulnunk átélni és kimutatni az életegészség iránti őszinte tiszteletünket. Vagyis szimbolikusan azt mondhatnánk, hogy mivel a férfiak és a nők életet tudnak adni és elvenni, pontosan emiatt a legfontosabb feladat az élettel milyen drogokat vesznek a férgekből törődés. És hogyan adható erről a legjobb tanúbizonyság? Talán egyszerűen annak a szilárd meggyőződésnek — és az erre épülő viselkedésformáknak — az újragondolásával és feladásával, miszerint a kényszert igazolhatja a törődés, illetve a kényszer lenne a törődés leglényegibb bizonyítéka.

Első rész Pharmakos: a bűnbak 1. A kábítószer-függőség feltalálása Mióta csak a farmakológia és a pszichiátria a modern orvoslás elfogadott ágaivá váltak — azaz nagyjából a Persze mindhiába.

milyen drogokat vesznek a férgekből

Ez a nézet jól jellemzi az ún. Ha egy szer csillapítja a fájdalmat, alvást idéz elő vagy erősíti az éberséget, és ha az embereknek tudomásuk van arról, hogy létezik ilyen, akkor némelyikük — személyes és társadalmi körülményeinek, illetve vágyainak függvényében — elkezdhet érdeklődni az ilyen szerek milyen drogokat vesznek a férgekből iránt. Ezért éppoly abszurd eufóriát előidéző, de függőséget nem okozó szereket keresni, mint könnyen lángra lobbanó, ugyanakkor nem gyúlékony folyadékokat.

Korunk káros droghasználattal és drogfüggőséggel kapcsolatos tájékozatlan zavarodottsága szerves része a vallással kapcsolatos zavarodottságunknak. Bármely olyan gondolat vagy cselekedet, amely értelmet és célt ad az emberek életének — azaz igazolja létezésüket —, tulajdonképpen vallásos gondolatnak vagy cselekedetnek tekinthető. A tudomány, az orvoslás és különösen az egészség és a terápia ideális terepet szolgáltatnak a kvázivallásos koncepcióknak, értékrendeknek, törekvéseknek.

Éppen ezért különbséget kell tennünk a tudomány mint tudomány és a tudomány mint vallás között. Mivel azonban e tárgynak milyen drogokat vesznek a férgekből a tényszerű vagy tudományos vonatkozásai, gyakorlati megközelítésben a kezelés férgektől szinte kizárólag a vallási vagy erkölcsi vonatkozásokra korlátozódik.

Miként egyesek alkoholt vagy dohányt, heroint vagy marihuánát fogyasztanak vagy éppenséggel tartózkodnak ezektől, addig mások ugyanígy keresik a kóser bort vagy a szenteltvizet, vagy tartózkodnak azoktól. A kóser és a nem kóser bor, a szenteltvíz és a hétköznapi víz között nem kémiai, hanem ceremoniális különbség van. Jóllehet botorság lenne egy pohár bor jellemzői között a kóserséget keresni, ez nem jelenti azt, hogy nem létezik kóser bor vagy szenteltvíz.

Bélféreg: okok, tünetek, kezelés

A kóser bor olyan bor, amely a zsidó vallási törvények szerint, rituális alapon tisztának minősül. A szenteltvíz olyan víz, amelyet egy katolikus pap megáldott. Az ilyen bornak és víznek tehát kereslete van az ilyesmire áhítozó emberek között. Ugyanakkor, és pontosan ugyanilyen okból utasítják vissza a kóser bort és a szenteltvizet azok, akik nem pinworms elleni készítmények a használatukban.

A droghasználat megértésének a kulcsa, nézetem szerint, erkölcsi kérdések alapvetően elhibázott orvosi megközelítésében keresendő. Első lépésként progresszív módon betegségként metaforizálták a nemkívánatos magatartásformákat és a tiltott vágyakat — így egyre több elmebetegséget kreáltak; a második körben pedig irodalmat kerítettek ezen orvosi metafora köré, azt sulykolva, hogy a helytelenített viselkedés mennyi az enterobiosis és petesejt egyszerűen olyan, mint egy betegség, hanem valóban az.

Azt pedig még kevésbé, hogy egy ilyen fájdalmas önfelvilágosító lépést megtegyenek.

Megtalálták a gránátalma varázserejének vélt kulcsát

Aki kábítószert használt, annak nem volt ereje másképp cselekedni. Mivel ellenállhatatlan késztetéseik áldozatait látták bennük, másoknak kell megvédeniük őket e késztetésektől. De mivel ezek a beavatkozási kísérletek nem működtek — hogyan is működhettek volna! A felsorolt definíciók között nem milyen drogokat vesznek a férgekből a kábítószer-függőség. E szóhasználat nem ártalmatlan parazita orvosság olyan fogalomzavart, amelyhez a kifejezés mai alkalmazási módja vezetett.

Így például valaki, aki életében akár egyetlen marihuánás cigarettát elszívott, vagy aki egyáltalán nem használt semmiféle szokásformáló vagy törvény által tiltott kábítószert, kábítószerrel visszaélőnek vagy kábítószerfüggőnek minősülhet. Kraepelin klasszikus tankönyvének első, as kiadásában sem a kábítószer-mérgezés, sem a kábítószer-függőség nem szerepel a lelki zavarok listáján.

Az e ceremóniákban való részvétellel az egyén megerősíti a csoporthoz való tartozását; ha elutasítja a szertartásokban való részvételt, azzal a csoporttal szembeni elutasítását vagy az abból való kiválását fejezi ki. A ceremoniális kémia megértéséhez különbséget kell tennünk a kábítószerek kémiai vagy orvosi hatásai, illetve a droghasználat ceremoniális vagy morális vonatkozásai között.

Látszatra pofonegyszerű a dolog; ami mégis nehezen megfoghatóvá teszi, az az, hogy e különbségtétel által gyakran megkérdőjeleződhet a családban, a munkahelyen vagy más olyan csoportban való tagságunk, amelytől az önbecsülésünk vagy a megélhetésünk függ. A gyógyszerészeti tankönyvek tárgya az egyes szereknek a testre, elsősorban az emberi testre, gyakorolt kémiai hatása, illetve közelebbről: a gyógyszereknek a betegségek kezelésében való használata. Egy pneumococcusok vagy spirociták számára írt farmakológiai szakkönyv bizonyára nem egyezne meg egy emberi lények számára írt farmakológiai szakkönyvvel.

Az alapvető, hallgatólagos morális feltételezés, amiről beszélek, az az, hogy a gyógyszertan alkalmazott tudomány, amelyet a beteg páciens javára alkalmaznak, abban az értelemben, amit a páciens is a saját javának tekint. Ugyanakkor minden modern farmakológiai tankönyvben szerepelnek olyan részek, melyeknek tartalma egyáltalán nem vág egybe ezzel a milyen drogokat vesznek a férgekből és előfeltételezéssel, és éles konfliktusban van a farmakológia tanulmányozójának vagy alkalmazójának látszólagos intellektuális feladatával.

Arra a tényre utalok, hogy minden ilyen tankönyvben található a drogfüggőséggel és a kábítószerrel való visszaéléssel foglalkozó fejezet. De hadd említsük meg itt, hogy mi is valójában a drogfogyasztás. Mi több, amennyiben a drogfogyasztáson a társadalmilag elítélt vagy tiltott droghasználati mintákat értjük, akkor nem a betegek gyógyszeres kezeléséhez hasonlatos, hanem sokkal inkább ahhoz, amikor egészséges embereknek azért adnak be különféle szereket, hogy megmérgezzék őket.

Így tehát a kábítószer-fogyasztás némely formáját célszerűbb volna önmérgezési aktusnak kezelni, ami ugyanúgy viszonyul mások bűnös megmérgezéséhez, mint az öngyilkosság a gyilkossághoz.