Sertes féregtelenites


Állattenyésztés, állattartás A genetikai sertes féregtelenites gazdaságos kiaknázása az optimális mikroklímában tartott és biológiailag teljes értékű takarmánnyal ellátott hizlalt sertésektől csak akkor várható el, ha azok egészségesek. Így ökonómiai és állat jólléti értelemben az egészség fogalma alatt azt értjük, hogy az állat, az állatállomány a genetikai képességnek megfelelően termel.

A sertéstenyésztés koncentrált létszámú állattartási formája miatt az optimális környezeti feltétel biztosítása, amelyben az adott genetikai képesség érvényesülhet a leghatékonyabb állategészségügyi megelőzés mindazon betegségekkel szemben, amelyek összetett kóroktanúak, polifaktoriális eredetűek.

Ez vonatkozik a megkívánt változó környezethez jól alkalmazkodó tenyészállatokra, de különösen az állandó környezetet igénylő nagytermelésű hízó sertésekre. A legáltalánosabb és leggyakoribb sertés-egészségügyi probléma az optimális termelési feltételek hiányosságaiból eredő, így a szervezetet állandóan terhelő és károsító tényezők az ún.

Sertes féregtelenites zsúfolt tartás, a nem megfelelő mikroklíma, az etetési idők be nem tartása, a gyakori falkásítás miatti szociális rangsor-változások olyan halmozott káros hatások, amelyekre az állatok kóros viselkedési formákkal válaszolnak. Sertes féregtelenites tartós meleg, a hőstressz következménye az istálló ún.

sertes féregtelenites

Ilyenkor az állatok a bélsárral, vizelettel szennyezett felázott kültakarójukon át befertőződhetnek a dugóhúzó alakú leptospirákkal vagy a gennykeltő baktériumokkal. Az istálló padozatán a bálsárral, vizelettel ürülő pathogén baktériumok koncentrációja nő, amely a sertéshízlalás során olyan recidiváló fertőző betegség állandósulásához vezethet, mint a sertésdysentéria.

Az ilyen környezetben, ha a padozat sem a megfelelő a lábvégek kipálása vagy sérülése miatt gyakoribbak a fájdalommal járó lábvég betegségekből pl. A nem megfelelő higiénia körülmény egyéb betegségek forrásai lehetnek, mint például az E. Amennyiben az sertes féregtelenites be- és egyszerre kitelepítés alapelv nem valósul meg egy telepen, az időszakos takarítás, tisztítás és fertőtlenítés, pihentetés elmaradása az istálló gyors biológiai elfáradásához vezet.

Ekkor olyan virulens baktérium törzsek elszaporodása, paraziták és vírusok koncentrált jelenléte jellemzi az istálló légterét, padozatát, felületeit, amelyek óhatatlanul az állatok egészségét veszélyeztetik. A hőstressz önmagában is rontja a kanok és a kocák reprodukciós paramétereit, csökkenti a szoptató kocák étvágyat, tejtermelését.

A nedves bőr felületen párologtatással és sertes féregtelenites fokozódik az állat hőleadása. Ez kedvező is lehet a nyári időszakban, ezt használják fel a sertések ún.

emberi test parazitákat eszik

Sertésorbánc, orbáncos csalánláz. Éhesen mennek az etetőhöz, megtorpannak, turkálják, de nem esznek A téli időszakban viszont a nedves hideg hatására nő a fázás okozta megbetegedés. A lehűlés csökkenti a nyálka- és savóshártyák helyi vérellátását, azok ellenálló-képességét huzattal társulva bélhurutot, gyógynoveny készítmények parazitákhoz gyulladást, orrhurutot, tüdő- és mellhártyagyulladást idézhet elő.

A tartós relatív hideg az újszülött szopós malacok ún. Az újszülött malacoknak fejletlen hőszabályozásuk és gyenge hőháztartásuk - szőrtelen, csupasz bőr, sertes féregtelenites kevés hőszigetelő bőralatti zsírszövet és a májban raktározott glikogén - miatt biztosítani kell az sertes féregtelenites hőmérsékletet.

A hidegben összebújt malacok sertes féregtelenites nagy részét hőtermelésre fordítják, kezdetben mozgásuk, szopási kedvük gyengül, később nem képesek szopni, az állatok lehűlnek, perifériás keringésükben a vércukor koncentráció végzetesen lecsökken.

Az alacsony vércukorszint remegést, idegrendszeri tüneteket okoz sokszor tévesen fertőző betegség lehetőségére gondolnak. A stresszorok következményeként a társas együttélés egy másik kóros viselkedési jelensége az energiát pazarló és sérüléseket okozó verekedések állandósulása. Ennek legsúlyosabb következmény a falkán belül a kannibalizmus rossz szokásának a rögzülése.

A verekedésekből származó fedett hematomák és nyílt sérülések, sebek csökkent ellenállóképességű területek révén táptalajai és kapui lehetnek a gennykeltő baktériumoknak streptococcus- staphylococcus, corynebaktérium.

Ilyen környezetben gyakran az Actinomyces pyogenes vérfetőzést, tüdő- és ízületgyulladást, az Actinomyces suis kocákban gennyes sertes féregtelenites, méhgyulladást idéz elő.

A gennyesedéssel járó kórkép gyógykezelés hiányában veszélyeztetheti az állat életét phelgmone, szepszismásrészt húsminőség rontó tényező lehet tályogképződés.

Itt kell megjegyezni, hogy fertőzött fiaztatókban, a nem csíraszegény körülmények között elletett kocák napos malacai köldökön keresztül is befertőződhetnek gennykeltő baktériumokkal, amelynek gyakori következménye férgek a kertben gennyes sok ízületgyulladás.

Milyen élősködők szaporodhatnak el a belekben és milyen tünetekkel járhatnak?

A veszteség egyik forrása a gyógykezelhetetlen belső elvérzés miatti gyors elhullás porcelánfehér, anaemiás állatoka másik általánosabb probléma a szubklinikai formában jelentkező és visszatérő jellegű gyomorfekélyből származó termelés csökkenés. A halmozottan jelentkező stresszorokhoz, az állat igényét ki nem elégítő környezethez való energiát igénylő állandó alkalmazkodás csökkenti az állatok immunválaszadó képességét is.

Ennek magyarázata az, hogy az általános adaptáció sertes féregtelenites a gyenge, de sertes féregtelenites sztesszorokra a szervezet a hipotalamusz-hipofízis-mellékvesekéreg neurohormonális tengelyben stresszvédő hatású mellékvesekéreg eredetű fokozott mértékű glükokortikoid hormon kortizol termelésével válaszol.

Milyen paraziták élhetnek a beleinkben és milyen panaszokat okozhatnak?

A kortizol stresszvédő hatása többek között a sejtosztódás csökkentésében nyilvánul meg. Ennek kedvezőtlen következménye az, hogy mind a nem specifikus fagocitákmind a specifikus immunválaszban lymphociták szereplő fehérvérsejtek száma és ezzel egyidejűleg a védekező lehetőségek is csökkennek.

A kutya belsõ élõsködõi, a féregtelenítés Oldalszám: 58 kutya féregtelenítés Házi kedvenceinkben sokféle féregfaj élõsködik, melyek közül több az embert is megfertõzheti.

Ha a legyengült immunválaszadó képességgel egyidejűleg az istálló levegőjének mikroflóra tartalma, porszennyezettsége, gázkoncentrációi ammónia, kénhidrogén, széndioxid meghaladják a kívánt mértéket, vagy a takarmány mikrobiológia fertőzöttsége kedvezőtlen gyakran légző- és, emésztőszervi sertes féregtelenites járó istállójárványok alakulnak ki. Ilyen légzőszervi tünetekkel járó betegségek többek között a sertések torzító orrgyulladása, vagy a sertés enzootiás pneumoniája, valamint olyna emésztőszervi sertes féregtelenites, mint a malacok enteropatogén E.

Ferde orr, torzító orrgyulladás. Az orrkagylók fertőző eredetű sorvadása miatt kialakuló elváltozás Sertés dizentéria: beesett hasú hízósertés. A megbetegedett sertések héttel később sertes féregtelenites el az értékesítési súlyt A malackori, sok állatot érintő sertes féregtelenites hátterében gyakran cirkovírus PCV2 fertőzöttség áll Hazánk éghajlati viszonyai között, a kukoricára alapozott sertéstenyésztésünk másik jelentős sertés-egészségüggyel is kapcsolatos általános problémája a sertes féregtelenites - termesztésével, betakarításával és tárolásával összefüggő - penészgomba fertőzöttsége és az általuk termelt anyagcseretermékeik a hőstabil gombatoxinok, a mycotoxinok jelenléte.

Milyen bajt okoznak a férgek?

A toxinból eredően ezek az anyagok kismolekulájúak, ezért a szervezet nem képes azokat felismerni, és immunválasszal ellenük védekezni. Sajnos ma még általánosan alkalmazható, hatékony gyógyszer sincs ellenük. A szervezet különféle szöveteiben felhalmozódhatnak, ezért a sertéshús és belsőség közvetve potenciálisan veszélyeztetheti az ember egészségét. Ez utóbbi, húsminőséget befolyásoló tényező miatt fontos közérdekünk, hogy olyan takarmánnyal etessük állatainkat, amely nem veszélyezteti, sem a sertés, sem sertes féregtelenites ember egészségét.

Féregtelenítés – hasznos információk

Az egyes gombatoxinoknak specifikus károsító hatásuk van. A sertéstenyésztéssel kapcsolatban ezek közül ki kell emelni szántóföldi penészgomba a Fusarium gombák által termelt F2 toxint.

Ez a kémiai szerkezetében ösztrogénszerű toxin a tenyész kocasüldőkben és a kocákban álivarzását idézi elő. Petesejt leválása nélkül ivarzási tünetek rontják az állomány szaporodásbiológiai mutatóit, valamint az egyszerre be- és kitelepítés rotációját veszélyezteti és boríthatja fel.

Az utóbbi következményeként a telepen a korosztályok keveredése miatt emésztő és légzőszervi tünetekkel járó betegségek állandósulhatnak, az istállók kitakarításának, fertőtlenítésének, pihentetésének elmaradása az épület biológiai elfáradásához vezet, sertes féregtelenites koncentráltan jelenlevő megbetegítő képességű baktérium flóra és parazita fauna állandósul a telepen. A másik szintén Fusarium által termelt toxin a T2 toxin.

Ez a toxinféleség elsősorban az ellenálló képességet csökkenti, kedvezőtlenebb növekedési, tömeggyarapodási mutatókon túl ez a toxin gyakran a tenyésztés célkitűzést azért lehetetleníti el, mert a toxinnal terhelt takarmány halmozott felvétele esetén nőivarban a petefészek és a méh sorvadása miatt az ivarzás elmaradása, anösztrusz, a kanokban csírahám károsítás miatt azospermiát idéz elő.

Újabb kutatások eredménye szerint a sertés hízlalási tüdővizenyőnek hátterében szintén Fusarium eredetű sertes féregtelenites B1 mycotoxinnak van szerepe. Több fuzárium toxin felelős a sertések takarmány visszautasításáért, de a legkifejezettebb ilyen hatása a DON toxinnak van. Számos más szántóföldi és raktári penészgomba toxinja ochratoxin, sertes féregtelenites vagy metabolitja különféle képen károsíthatják a sertés szervezetét, akár a vérképző stachyobotryotoxikózisakár a kiválasztó szervek károsításával máj- és vesekárosodásakár daganatkeltő cancerogén vagy magzatkárosító teratogén hatásukkal.

A kis molekulájú, a szervezetben felhalmozódó, kumulálódó sejtkárosító mycotoxinok azért alattomosak, mert a legtöbb esetben nem okoznak specifikus tünetekkel járó, tömegesen jelentkező, heveny mérgezéseket. A szubklinikai tünetekben azonban a vérképzőszervek károsítása révén csökkentik az állatok immunválaszadó képességét. Az immunhiány miatt a feltételhez kötött ún. Az immunválaszadás hiánya különösen veszélyes olyan esetekben, amikor az egyes fertőző betegségekkel szembeni védekezési lehetőség az állatok immunizálása, vakcinázása.

Szabadforgalmú gyógyszerek / vény nélkül - Belső féreghajtók

Ilyenkor fordulhat elő az, hogy az egyes betegségekkel szembeni vakcinázás nem vezet az állatok megfelelő immunológiai áthangolódásához. A vakcinázás ellenére a kórokozó behurcolása esetén megbetegedhet az állatállomány.

  • Milyen kis férgeket hívnak
  • Féregtelenítés – hasznos információk | Állatorvos Pécs

Ezzel biztosítható a szervezet számára a fokozott energia ellátás, az esszenciális zsírsavak és a zsírban oldódó vitaminok felszívódása. A légszáraz ipari-abrakkeverékek szakszerűtlen tárolása a takarmány kémiai bomlásához, avasodásához vezet. Az avasodás kezdeti fázisában, oxigén jelenlétében a telítetlen kettőskötésű zsírsavláncok telítődnek és erélyes oxidáló, sejtkárosító peroxidok keletkeznek peroxidszám magas.

Az idő előrehaladtával a csökkent tápanyagokat tartalmazó takarmányban a hosszú zsírsavláncok íz rontó aldehidekre és rövidláncú savakra esnek szét savszám magas. A folyamat során a telítetlen kötéssel rendelkező biológiailag hatékony vegyületek is károsodnak, így a biológiai antioxidáns E-vitamin tokoferolvalamint a retinol, az A-vitamin.

helmint életút

Az A-vitamin, a hámvédő vitamin hiánya a szervezet nem specifikus védelmi képességét csökkenti. A bőr, a nyálkahártya sertes féregtelenites védelem hiányában a kórokozók számára átjárhatóbb lesz.

Nő annak a lehetősége, hogy a nyálkahártyával bélelt szervrendszerekben légző- emésztő- húgy- és nemi szervek stb.

sertes féregtelenites

A hímivarban csökken a csírahám működése, az ondó spermium koncentrációja, a sertes féregtelenites életképessége, a nőivarban pedig a petefészek sárgatest termelése. A takarmány mikrobiológiai fertőzöttsége, szennyezettsége a bél sertes féregtelenites mikroflóráját károsítja. Erre különösen akkor van meg a lehetőség, ha például az etetési idők be nem tartása miatt csökkent a gyomor sósav és pepszin termelése.

A bélcsatornában élő baktériumok egyensúlyának felborulásával kóros bomlástermékek, toxinok biogén-aminok, endotoxinok képződnek, melyek fokozzák a bélperisztaltikáját.

sertes féregtelenites

Ennek következménye, hogy a tápanyagok emésztése sertes féregtelenites helyen, a vastagbélben megy végbe diszpepszia. A gyulladásos reakciók nélkül a vastagbélben lejátszódó erjedéses diszpepszia savanyú, rothasztó baktériumok jelenlétében pedig a rothadásos diszpepszia lúgos kémhatású hasmenéses tüneteket idéz elő.

Az intenzív környezetben tenyésztett, nagy növekedés erélyű szopós malacok vas szükséglete meghaladja a koca tejében lévő vas mennyiséget. Ezért földalkáli hiányában, amennyiben vaspótlás is elmarad, kialakul a malacok vashiányos anaemiája. A betegség megelőzéseként a malacokat egy hetes kor alatt vas kiegészítésbe kell részesíteni akár izomba, akár sertes féregtelenites át.

Figyelembe kell venni, hogy a néhány hetes korban alkalmazott kelátokat képző vas károsítja a szervezet védekező mechanizmusát, mivel hatástalanítja komplementer rendszert, amely csökkenti a malacok ellenálló képességét.

A D3-vitamin, kalcium Ca és foszfor P abszolult vagy relatív étvágytalanság, lázas betegség, bélgyulladás hiányai ebben az állatfajban is a csont szervetlen állományának a beépülését akadályozva a fejlődő szervezetekben angolkórt, kifejlett állatokban csontlágyulást idéznek a parazita gyógyszerek testének tisztítása. A takarmány nem megfelelő homogenizálása esetén véletlenszerűen előfordulhat, hogy egy-egy állat nagy mennyiségű sót vesz fel.

A sómérgezéses sertések az agyi ödéma és eosinophil sejtes beszűrődése miatt súlyos idegrendszeri tüneteket mutatnak. A sómérgezés különösen akkor fordul elő, ha az ivóvíz ellátás nem megfelelő vagy kifejezetten vízhiány van.

Az egészség fogalmának a másik, szorosabban véve az állategészségügyi megközelítése az a szempont, hogy a sertés, a sertésállomány a számomra fontos, előírt kórokozóktól mentes legyen. Ezek közé tartoznak a baktériumos és vírusos eredetű betegségek. A fertőzés terjedése történhet állatról állatra, ragályfogó sertes féregtelenites, széllel, eszközökkel vagy élő közvetítők légy, rágcsálók, egyéb háziállatok által.

A fertőző betegségek a terjedési irány szerint vertikális szülőről utódra és horizontális állatról állatra lehetnek. Járványos jelleget akkor öltenek, amikor több állat betegszik meg egyidejűleg istálló járvány endémiaistállóról istállóra terjedve epidémiavagy akár földrészekre kiterjedve pandemia.

Zerofen 40 mg/g belsőleges por sertéseknek A.U.V.

Mind a baktériumos, mind a vírusos fertőzéseket követően, a kórokozó fertőzési kapuban bőr, nyálkahártya - száj, bél, orr, húgy- és giardia gatos szervek, csecsbimbó- "elszaporodik".

Innen a véráram, a nyirokerek vagy az idegpályák mentén betörnek a szervezetbe. A kórokozók véráramba kerülve bacteriaemia, viraemia vérfertőzést okoznak. Az állat lázas, bőre hűvösebb, elesett, bágyadt, a vályú próbára nem reagál, szemei homályosak ebben a vérfertőzés státuszában az állat elhullhat vagy annak kiállása után a kórokozóra sajátos lappangási időt követően, a betegségre jellemző kórképet, tüneteket mutatja.

Ezek a bőr, a légző- az emésztő- a húgy- a nemi- és mozgatószervi, valamint az idegrendszeri tünetek. A betegségek elleni védekezési mód és lehetőség függ az adott kórokozó pathogenitásától, megbetegítő képességétől. Más védekezési eljárás alkalmazható a feltétlen kórokozó, obligát pathogén baktériumokkal szemben, mint a feltételesen megbetegítő, fakultatív pathogén baktériumok esetén.

A feltétel nélkül sejtparazita vírusos betegségek esetében a mentességre sertes féregtelenites törekvés mellett a védekezés másik lehetősége a legyengített vagy elölt, szintetikus vagy rekombináns vakcinákkal történő immunológiai áthangolása szervezetnek az "utcai" kórokozóval szemben.

Mindenkor törekedni kell az állomány homogén immunstátusára, sertes féregtelenites állatok jó ellenálló képességére és megfelelő sertes féregtelenites képességére.

Csak ilyen egyedektől, kocáktól sertes féregtelenites el, hogy a környezet mikrobáira vagy a vakcinákra áthangolódva kolosztrumukkal megfelelő passzív védelmet adnak az élet első heteiben a malacaiknak. Mivel az immunológiai áthangolódáshoz időre van szükség a vemhesség harmadik harmadában a kocasüldőt, kocát új környezetbe helyezni nem kívánatos. A hatályos állategészségügyi jogszabályok egyik fő célja az állat, a személy, a jármű forgalom szabályozásával, a nagy terjedési és nagy gazdasági kárt okozó és zoonozisos jellegű bejelentési kötelezettség alá eső betegségek fertőző ágenseinek a kiiktatása, illetve esetleges betegség fellépése esetén a felszámolás módjának leírása.

A baktériumok közül azokkal szemben, amelyek obligát pathogének, feltétel nélkül megbetegítő képességűek az emésztő- és légzőszervi tünetekkel járó sertéstífusz, a vetéléssel végződő brucellózis, leptospirózis a védekezési mód a kórokozótól mentes állatállomány kialakítása és annak fenntartása. Ennek feltétele az állategészségügyi jogszabályok, a személyhigiénia, a jármű és állatforgalmi, karanténozási szabályok, gyógykezelési eljárások és az egyszerre ki, egyszerre betelepítés "all in all out" maradéktalan betartása.

A fakultatív pathogén, feltételhez kötötten megbetegítő képességű baktériumok a sertés szervezetében különféle területeken élnek - az állat bőrén, nyálkahártyáin, manduláiban, epehólyagjában, bélcsatornájában stb. Ezek a kórokozók csak akkor sertes féregtelenites elő megbetegedést, ha az állat, vagy valamely szervrendszerének a helyi ellenálló képessége csökken. Ilyen betegség a vérfertőzéssel, csalánlázas bőrtünetekkel járó és ritkábban idült formában jelentkező sertésorbánc.

A légzőszervi tünetekkel járó betegségek közül ide tartozik a sertések torzító orrgyulladása, a mycoplasma eredetű enzootias pneumónia, az Actinobacillus pleuropneumoniae okozta tüdőgyulladás, vagy a választott malacok haemophylus okozta szállítási betegsége.

Az emésztőszervi, hasmenéses tünetekkel járó betegségek közül az enteropathogén exotoxint termelő E. De ide tartozik a választást követően előforduló idegrendszeri tünetekkel, egyensúlyi zavarokkal járó haemolizáló E.

A kutya belsõ élõsködõi, a féregtelenítés

Ezen betegségek ellen mivel összetett kóroktanúak a védekezési mód az alapvető higiéniai feltételek megteremtése és azok fenntartása, a rotáció rendszer az egyszerre betelepítés és kitelepítés üzemszerű működtetése és nem utolsó sorban az állat igényének a gazdaságos kiszolgálása.

Vannak olyan fakultatív sertes féregtelenites baktériumos betegségek, mint a gyakran az időjárási front hatására kialakuló sertés orbánc, amivel szemben érdemes vakcinás védőoltást alkalmazni a biztonságos megelőzés érdekében. A baktériumos betegség gyógykezelésre különböző antibiotikumok és egyéb kémiai szerek szolgálnak. Ezek szakszerű és okszerű alkalmazásához az állomány szintű kezelésekkor elengedhetetlenül szükséges a hatékonyság, a rezisztencia vizsgálat elvégzése.

Zerofen 40 mg/g belsőleges por sertéseknek A.U.V.

A megfelelő hatékonyságú gyógyszertől is csak az előírt dózisban és időtartamig kezelt állatoktól várhatunk eredményt. A sertés vágáskori értékesítésekor a penicillin érzékenység és a humán antibiotikum rezisztencia kialakulásának veszélye miatt figyelembe kell venni, be kell tartani és tartatni a felhasznált szer élelmiszer-egészségügyi várakozásidejét, amely tényt az ellátó állatorvosnak igazolnia kell. Az említett humán egészségügyi veszélyek miatt tendencia, hogy korábban hozamfokozóként alkalmazott antibiotikumok sertes féregtelenites betiltották.

A sertések vírusos betegségei közül a nagyterjedési hajlamú, fertőzött állatokkal és azok hústermékeivel terjedő, heveny, vérzéses tünetekkel, nagy morbiditási és mortalitási arányokat produkáló járványos betegségek, a sertéspestis és afrikai sertéspestis elleni védekezés alapja a vakcinázás nélküli fertőzéstől mentes állatállományok fenntartása. A hasított csülkű sertés is fogékony a hólyagképződéssel járó pandemiás terjedésű ragadós száj és köröm járásra.

Ezért minden hólyagképződéssel járó kórforma, a sertések hólyagos betegsége SVDsertés esetében is bejelentési kötelezettség alá tartozik. Sertes féregtelenites idegrendszeri tünetekkel járó Aujeszky-féle betegség és fertőző sertésbénulás esetében is a mentesség fenntartása a cél. Sok esetekben a vakcinázással az elsődleges célunk, hogy a sertésállományunkat immunológiailag áthangoljuk védve az "utcai" kórokozótól.

A sertéstartás eredményességét befolyásoló parazitózisok Oldalszám: sertés telep Dr. Merényi László Az elmúlt ötven évben a népesség egyre fokozódó igénye miatt jelentõs változás, fejlõdés ment végbe az állati eredetû fehérje elõállításának a területén.

Erre példa sertes féregtelenites kocasüldők, kocák SMEDI kórképet okozó parvovírus elleni vakcinázásával a betegség kártétele, a vetélés, a malacok reszkető kórja kivédhető.

Az elmúlt években egy új sertés betegség, amelynek a hivatalos neve PRRS veszélyezteti sertésállományainkat. A mozaik szóból eredően ez a vírusos betegség egyrészt a kocák szaporasági mutatóit rontja, azáltal, hogy nő a vetélések, a halva giardiasis hatékony kezelés száma és csökken az egy kocára jutó élve született malacszám.

Másrészt választást követően, a hízó állatokban a vírus a tüdő alveoláris makrofágjait károsítva interstitiális sertes féregtelenites légzőszervi tüneteket okoz.

Ebben az esetben is a védekezés alapja a karanténozási szabályok pontos végrehajtásával az, hogy fertőzött állattal ne hurcoljuk be a kórokozót. A heves légzőszervi tünetek ellenére a sertésinfluenza jó indulatú lefolyású, öngyógyuló betegsége a sertéseknek.

A sertéstartás eredményességét befolyásoló parazitózisok

A malabszorpciót és bélgyulladás okozó coronavírusos TGE betegség minden életkorú sertést veszélyeztet. A választott malacokban a vékonybélbolyhok megrövidülése miatt a tápanyag emésztetlenül diszpepsziás hasmenéses tünetekkel ürül. A bélsár vegyhatása savi karakterű. Az enteropatogén Sertes féregtelenites.